Ma nyújtotta be a kormány a „Stop, Soros!” törvénycsomagot az Országgyűlésnek. A törvénycsomag olyan jogszabályi változtatásokat tartalmaz, amelyek segítséget nyújtanak abban, hogy Magyarország ne válhasson bevándorlóországgá. Egyfajta jogi határzár. A javaslat szerint büntető törvénykönyvi tényállássá, azaz önálló bűncselekménnyé, és ezáltal büntethetővé válna a törvénytelen bevándorlás szervezése. A kormány már benyújtása előtt tisztában volt azzal, hogy sokan támadják majd a javaslatot, egyebek mellett a baloldali képviselők is, akik számos esetben bizonyították: lebontanák a határunkat védő kerítést, elfogadnák a betelepítési kvótát és a Soros-tervet, és beengednék hazánkba a migránsokat. Az április 8-i választáson azonban az állampolgárok is úgy döntöttek, hogy meg kell akadályozni minden migrációt elősegítő tevékenységet és felhatalmazták a kormányt, hogy ennek érdekében minden tegyenek meg. Így hamarosan elfogadhatják az alaptörvény korábban a teljes ellenzék által elkaszált módosítását is, amely kimondja, hogy ne lehessen migránsokat betelepíteni az országba.
Újabb kötelező kvóta?
Aggasztó a helyzet Európában, ahogyan aggodalomra ad okot a nemrégiben tett bolgár migrációs kezdeményezés is. Az Európai Unió soros elnökségét betöltő Bulgária ugyanis arra tett javaslatot, hogy a migránsokat akkor kell szétosztani az uniós tagországok között, ha a 2015. évihez hasonló, nagyobb áradat érkezik a kontinensre.
– Vagyis, „ha elég sokan jöttök, szét lesztek osztva, úgyhogy gyertek elég sokan” elv alapján ez meghívót jelent a migránsok számára, ami pedig szemben áll Európa biztonságával – jelentette ki Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter az uniós tagállamok brüsszeli külügyminiszteri ülésének szünetében.
Minden irányból jönnek
Márpedig nagyon úgy tűnik, hogy ismét százezrek indultak útnak Európába, minden útvonalon próbálkozva. Így a Balkánon is növekszik a nyomás, hiszen csak idén mintegy 3500 migráns lépett Bosznia-Hercegovina területére. Ez háromszorosa a tavaly regisztráltak számának. Az illetékes hatóságok szerint új és veszélyesebb migránsútvonal kezd kialakulni.
Miután 2016-ban lezárult a Balkánon keresztül Magyarország felé vezető útvonal, Görögországból naponta több hajójárat indul az olasz kikötők felé, Brindisi, Bari, Ancona, Velence és Trieszt városokba. Május 24-25-én csaknem 1400 migránst mentett ki az olasz parti őrség a Földközi-tengeren. Rá két napra pedig azt jelezte az olasz haditengerészet parti őrsége, hogy órákon belül 1100 bevándorló száll partra Szicíliában; őket hét műveletben vették fel.
De nem csupán az embercsempészekkel gyűlik meg a baja a görög hatóságoknak, hanem a magukat civil szervezetként eladó NGO-kal – non-governmental organization, azaz nem kormányzati szervezettel – is. Világossá vált, hogy a görög kormány egyáltalán nem tudja ellenőrizni ezeknek az álcivil szervezeteknek a tevékenységét, az illetékes miniszterek egymásra mutogatnak, és egymást hibáztatják, miközben árasztják el a tőlük érkező illegális bevándorlók Európát.
Olaszország és Görögország után egyébként Spanyolország a migránsok harmadik fő célpontja. Akárcsak a másik két migrációs célpont esetében, a spanyoloknál sem tudják ellenőrizni az NGO-k tevékenységét, így a magukat civil szervezetként meghatározó, valójában azonban ideológiai alapokon álló biznisz-szervezetek mindenféle komolyabb akadály nélkül játszhatnak össze az embercsempészekkel.
Balhé Brémában: mindenkit befogadtak
Ahogy történt ez a több mint 1 millió menekültet befogadó Németországban is, ahol botrány robbant ki abból, hogy az elmúlt héten a brémai menekültügyi hivatalban kenőpénzért hagytak jóvá menekültkérelmeket. Brémában az ott beadott kérelmek 96%-át elfogadták, éppen ezért a többi tartományból is buszokkal szállították oda a migránsokat, hogy ott adják be a papírjaikat. Ezt két ügyvédi iroda intézte, minden bizonnyal horribilis összegekért – mondta el Nógrádi György, a hirado.hu-n olvasható interjúban. A biztonságpolitikai szakértő hozzátette:Németországban jelenleg 230 ezer ember kezében van kiutasítási végzés, ebből 170 ezer ember addig maradhat az országban, amíg nem rendeződnek a viszonyok a származási országukban, a fennmaradó 60 ezer migránst pedig azért nem lehet kitoloncolni, mert „különböző módokon próbálják ezt megakadályozni”.
Ausztria szigorít
Alaposan megváltozott a légkör Ausztriában is – tette hozzá Nógrádi György. Az osztrák kormánypárti politikusok bírálják Európa menekültpolitikáját, az elképzelésük –amely szerint a menekültválságot Afrikában kell megoldani –megegyezik azzal, amit Magyarország szorgalmaz. Az osztrák kormány új terveket jelentett be május 28-án, miszerint csökkenti a szociális alapjuttatásokat azon külföldiek –köztük menekültek –számára, akik nem tudnak jól németül, és a nagycsaládosok alapjuttatásait is megnyirbálja. A kormánykoalíció által kidolgozott kezdeményezés szerint a havonta járó összeg továbbra is 863 euró (275 ezer forint) lesz, de körülbelül háromszáz euróval kevesebbet kapnak majd azok, akik nem teljesítenek bizonyos előfeltételeket, mindenekelőtt nem tudnak középfokon németül, vagy haladó szinten nem beszélnek angolul.
Afrika, a potenciális veszélyforrás
60 millió migráns indulhat útnak Afrikából, ahol nagyarányú népességrobbanás zajlik. Az origo.hu beszámolója szerint, míg 1980-ban még csak 477 millió ember élt a kontinensen, mára már 1, 288 milliárdra emelkedett, 2050-re pedig 2,5 milliárdra fog nőni. Vagyis néhány év múlva már nem a Szíriából és más Közel-keleti országokból áramló migránshullám lesz a legnagyobb kihívás Európa számára, hanem Afrika, ahonnan már most is tömegével jönnek az illegális bevándorlók a Földközi-tengeren keresztül.
fotó: MTVA
