A kormány az Európai Unió Bíróságán megtámadja az Európai Parlament (EP) Sargentini-jelentésről szóló szavazását, mivel jogellenes módon figyelmen kívül hagyták a tartózkodó szavazatokat, és csak így lett meg a Magyarországot elítélő dokumentum elfogadásához szükséges kétharmados többség – jelentette be a kormány döntését a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Ráadásul egy az Európai Parlament által indított eljárás nem is zárulhatna a szavazati jog megvonásával, ebből is nyilvánvaló, hogy ez egy nyomásgyakorlási eszköz Magyarországgal szemben – jelentette ki, hozzátéve, az eljárás végén Magyarországnak nem keletkezhet joghátránya, de alkalmas lehet arra, hogy a bevándorlással következetesen és elsőként szembeforduló országot megpróbáljanak megbüntetni a jövő májusi európai parlamenti (EP) választás kampányban. Nyilvánvalóan ez volt a kezdeményezők és az oldalukra állók célja – mondta.
Az EP-választás igazi tétje
Európában ma a bevándorláspárti és az azt ellenző, az erős nemzetállamok Európájáért küzdő erők feszülnek egymásnak.
Bakondi György felhívta a figyelmet, hogy a választás közeledtével a bevándorlást eddig nyíltan támogató liberális baloldali erők is érzékelik, hogy a társadalmak elutasítják Európa elözönlését és a biztonságra törekednének. Ezért azok, akik eddig a tömeges bevándorlás hívei voltak, hangnemet váltva, ma a külső határok védelmét hangsúlyozzák – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.
A Sargentini-jelentés hátteréről
A jogi végzettséggel nem rendelkező Judith Sargentinit, a holland Baloldali Zöldek (GroenLinks) politikusát, az Európai Zöld Párt képviselőjét 2017 májusában bízták meg, hogy készítsen egy különjelentést Magyarországról, mégpedig úgy, hogy a dokumentum állja meg a helyét jogi szempontból, mentes legyen mindenféle politikai motivációtól és független, mindenre kiterjedő vizsgálat előzze meg. Ehhez képest a kormányoldal képviselőit szinte meg sem hallgatta a képviselő, aki hivatalos látogatást nem is tett Magyarországon. Sargentini magán jellegű itt tartózkodása során pedig olyan médiumokkal és szervezetekkel egyeztetett, mint az RTL csoport, a 444.hu, az Amnesty International, a Közép-európai Egyetem (CEU), a MigSzol Migráns Szolidaritás Csoport, a Népszabadság, az Open Society European Political Institute (amely Soros György Nyílt Társadalom Alapítványainak hálójába tartozik), vagy a Transvanilla Transznemű Egyesület.
Jelentésében Sargentini olyan ügyekben marasztalja el Magyarországot, mint az állítólag tomboló idegengyűlölet, vagy a migránsok és menekültek sérülő alapjogai, ám olyan ügyekben is, amelyekkel kapcsolatban valóban volt vita különböző uniós szervek és a kormány között, de azokban több évvel ezelőtt mindkét fél részéről megállapodás született (ilyen az Alaptörvénnyel, vagy a médiatörvénnyel kapcsolatos viták).
Magyarország nem enged a zsarolásnak
„Visszautasítom, hogy a bevándorlásparti erők fenyegessék, zsarolják, rágalmazzák Magyarországot és a magyar embereket” – mondta a Sargentini-jelentés strasbourgi vitájában Orbán Viktor miniszterelnök. Azért ítélik el Magyarországot, mert a magyar emberek úgy döntöttek, „nem leszünk bevándorlóország” – tette hozzá.
A baloldal Magyarország ellen szavazott
A Párbeszéd parlamenti frakciójába átülő MSZP-s Burány Sándor párttársa, Ujhelyi István hazugsággal vádolta Orbán Viktort, és azzal, hogy kettéosztotta a magyar társadalmat, „mérget dobott közös ivókutunkba”, ezért igennel szavazott a Magyarországot elítélő jelentésre.
A Gyurcsány-párt (Demokratikus Koalíció) EP-képviselője, Niedermüller Péter szerint nincs szó hazánk megbüntetéséről, vagy meghurcolásáról, de ő is támogatta a jelentést.
A hazájuk ellen szavazó magyarokról
„A saját hazájuk ellen szavazó” magyarokkal az a baj, hogy „jobban gyűlölnek engem, mint amennyire szeretik a hazájukat” – mondta a strasbourgi vitán a miniszterelnök. Orbán Viktor kijelentette: „aki pedig azt állítja, hogy a jelentés nem Magyarországot ítéli el, olvassa el a címét. Itt nem a magyar kormányt akarják elítélni, hanem Magyarországot.”
Merkel csorbítaná a tagállamok határvédelmi hatáskörét
Az illegális bevándorlás elleni harc miatt, az EurópaiUnió külső határainak védelméért a közös külső határon fekvő államoknak (így Magyarországnak is) át kellene adnia nemzeti kompetenciájuk egy részét a Frontex-nek, az EU határ- és partvédelmi szervezetének – jelentette be Angela Merkel. A német kancellár úgy fogalmazott, hogy az illegális migráció elleni harchoz „egy adag szolidaritás” is szükséges, amikor „emberek érkeznek hozzánk, vagy amikor meg kell teremteni a legális migráció lehetőségeit, hogy segítsünk bajba került országoknak”.
Semmi szükség arra, hogy a Frontex védje helyettünk a magyar határt – mondta Orbán Viktor miniszterelnök Angela Merkel felvetésére, amikor átadta az Európai Tanács osztrák soros elnökségének azt a javaslatot – amelyet korábban a bolgár elnökség is megkapott -, amely szerint “a tagállamoknál maradhat a védekezés joga”. A kormányfő úgy fogalmazott, „szép dolog a Frontex, de a Frontex életében még soha egyetlen méter határt sem védett meg, mi meg több száz kilométert”.
A kormánypártok szerint Brüsszel azért akarja megcsorbítani a határvédelem jogát, hogy fel tudja gyorsítani a migránsok betelepítését és továbbra is rá akarja erőltetni a saját bevándorláspárti politikáját akarja ráerőltetni a tagállamokra.
