Magyarország a bevándorlási válság 2015-ös kirobbanása óta következetes álláspontot képvisel: első a magyar emberek biztonsága, és a bevándorlók helyett a családokat kell támogatni. A biztonság erősítése érdekében megépült a magyar-szerb határszakaszon (amely egyébként az Európai Unió és a Schengeni övezet külső határa is) a műszaki határzár. Kezdetben az ellenzéki pártok „álproblémának” nevezték a kérdést és „vasfüggönynek” a kerítést. Mára – talán okulva a tavaszi országgyűlési választás eredményéből és tartva a jövő évi EP-választástól – ugyanezek az ellenzéki pártok 180 fokos fordulatot vettek a kérdésben. Legutóbb az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén a bizottság például a kormánypártiak mellett az ellenzéki képviselői is úgy vélték, a jelenlegi helyzetben szükség van a magyar határt védő kerítésre.
Mindeközben egyre több uniós ország gondolja úgy, hogy az illegális migrációt nem kezelni kell, hanem meg kell állítani – hívta fel a figyelmet nemrég a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Bakondi György szerint egyre kevésbé érvényesül a „wilkommenskultur” és egyre kevesebb európai polgár akar együtt élni a tömeges illegális bevándorlás negatív hatásaival: az egyre növekvő mértékű erőszakkal és bűncselekményekkel.
A baloldali spanyol kormány ösztönzi az illegális bevándorlást
Sosem látott migránshullám sújtja Spanyolországot: legutóbb egy hétvége alatt harminc bárkával és csónakkal érkező, összesen 1181 illegális bevándorlót tartóztatott fel és vitt spanyol területre az ország partiőrsége. A spanyol szocialista kormánynak „hála” az év eddigi részében hivatalosan 43 ezer, nem hivatalosan 50 ezer illegális bevándorló érkezhetett a mediterrán országba.
Pedro Sánchez bevándorláspárti kormánya ösztönzi is a migránsok beáramlását, hiszen szeptemberben ingyenessé tette az egészségügyi szolgáltatásokat az illegálisan, iratok nélkül érkezett migránsok számára.
Olaszország tovább szigorít, de a humanitárius folyosókat nyitva hagyja
Jelentős mértékben szigorította a bevándorlókra vonatkozó törvényeket Olaszország. Az új jogszabályok egyebek mellett rögzítik, hogy az a migráns, akit bűncselekményért elítélnek, elveszíti menekültstátuszát, az a már állampolgárságot nyert bevándorló, akit terrorcselekményért ítélnek el, elveszíti állampolgárságát.
Eközben az olasz kormány olyan humanitárius folyosók megnyitásán dolgozik, amelyeken keresztül háború elől menekülő nők és gyermekek tucatjait szállítanák légi úton Olaszországba – jelentette be Matteo Salvini, aki arról is beszámolt, hogy e humanitárius folyosók kialakítása érdekében együttműködésbe kezd katolikus egyesületekkel. A bevándorlásellenes olasz belügyminiszter ugyanakkor felhívta a figyelmet a 2019. májusi EP-választások fontosságára: „Májusban félmilliárd személynek nyílik lehetősége arra, hogy megváltoztassa Európa történelmét. Egyvalami világos, a szocialisták és a baloldaliak csomagolhatnak” – hangoztatta Salvini.
Belgiumban felszámoltak egy embercsempész csoportot
Egy főként szudáni és eritreai bevándorlókat Nagy-Britanniába csempészésére specializálódott bűnbandát számoltak fel a belga hatóságok. A tíz gyanúsítottból hármat szabadon engedték, hetük ellen vádat emeltek bűnszervezetben való embercsempészet vádjával. Állampolgárságuk egyelőre nem ismert.
A vádhatóság szerint a csoport hűtőkocsikkal naponta húsz embert szállított a szigetországba, fejenként 500-2500 euróért.
Sargentiniék bizottsága kevesli a befogatottak számát
Humanitárius célú vízumok bevezetését kezdeményezte a Magyarországot elítélő jelentést összeollózó Judith Sargentini EP-bizottsága (LIBE), ami lehetővé tenné a menedékkérelem benyújtását, az ezt önként vállaló tagállamok unión kívüli külképviseletein. Pedig az Európai Bíróság még márciusban kimondta: a tagállamok nem kötelezhetők humanitárius vízum kiadásra.
Gál Kinga fideszes EP-képviselő – aki nemmel szavazott a kezdeményezésre – szerint ez az ötlet „újabb meghívót jelent Európába”, és ez a migráció megállításán fáradozó Magyarország számára elfogadhatatlan.
Egyre erősebb az ellenállás az ENSZ migrációs csomagjával szemben
Ausztria és Lengyelország is jelezte, hogy fenntartásokkal kíván élni az ENSZ menekültügyi paktumával szemben. Korábban pedig Magyarország, az Egyesült Államok és Ausztrália jelezte: nem vesznek részt annak előkészítésében és nem is fogadják el azt.
Ezt a migrációs csomagot az Európai Bizottság is támogatja és olyan javaslatokkal áll elő, amelyek a migrációt legális mederbe terelnék, eközben az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) reformján is dolgozik, amellyel egyrészt korlátozná a tagállamok határvédelmi hatáskörét, másrészt nem a migráció megállítását, hanem a menedzselését tenné az ügynökség feladatává.
Forrás: MTI, Origo.hu
Főkép: 888.hu
