Hazatértek gyökereinkhez, múltunkhoz-jelenünkhöz-jövőnkhöz a Reménység Katolikus Általános Iskola 39 hetedikes diákja és kísérői, akik öt napot tölthettek Erdély hegyei közötta kormány által kiírt Határtalanul! pályázaton nyert támogatásnak köszönhetően.
Géczy Árpád, a katolikus iskola igazgatója – aki lelkes és odaadó szervezésének köszönhetően idén kívül-belül megújult és új emelettel bővült az intézmény – és Kis Anikó osztályfőnök örömmel meséltek az átélt élményekről, és arról, hogy a gyermekek többsége most járhatott először Erdélyben:
– Mindaz, amiről évek óta tanultunk, tanítottunk, most egyszeriben megelevenedett. Hiszen melyik hetedikes tanuló ne ismerné Toldi Miklós hősiességét? Nagyszalontához közeledve a szemünk elé tárult Nagyfalu pusztasága, a legelésző nyájak, a dús legelők békéje. Igen, itt járhatott a „Nagyerejű”, itt porzott az út Laczfi Endre lovasai alatt. Arany János szülőháza ma is ott áll, és bizony, a Csonka torony is őrzi az emlékeket. A gyerekekkel együtt szavaltuk az elbeszélő költemény jól ismert sorait, képzeletben beültünk Arany János íróasztala mögé, belelapoztunk kézirataiba – mondta Kis Anikó.
Az erdélyi barangolás során az iskola kis csapata felkereste a magyar történelem, kultúra és művészet további nevezetes helyszíneit is: Erdély kapujában, a Partium ékkövének is nevezett Nagyváradon sem maradtak el a csodás látnivalók, szellemi csemegék, kezdve a barokk építészet szépségeit felvonultató bazilikával, amelyet áthat Árpád-házi szent királyunk, a kereszténységet védelmező, I. László szelleme is. Itt található meg ugyanis a hős lovagkirályunk hermája és kardja is. A Kanonok-sor hűs folyosóin pedig Ady Endre nyomában haladhattak tovább. Innen pedig Zsobokig, majd Kőrosfőig vitt tovább az út, ahol megkoszorúzták a kiváló magyar pedagógus, és forradalmár ifjú, Vasvári Pál emlékművét.
Gyümölcsöző, régi-új kapcsolatok is köttetnek Erdélyben, amikor találkozik magyar a magyarral. Géczy Árpád igazgató örömmel számolt be, hogy szoros-erős, testvéri kapcsolat kialakítására törekszenek a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceummal és igazgatójukkal, Dr. Gál Lászlóval.
– Ismeretlenül érkeztünk, de testvérként köszöntöttek minket a líceum tanulói és tanárai is, felemelő volt együtt imádkozni és énekelni a gyulafehérvári gyerekekkel – mondta Kis Anikó. – A tanulóinknak is különleges élmény volt, hogy mindenhol, ahol magyarokkal találkoztunk, ilyen szeretettel fogadtak minket. Illetve többen most tapasztalták meg először, hogy a magyar határtól több száz kilométerre is magyar szót hallhatnak, és olyan emberekkel találkozhatnak, akiknek ugyanaz az édes anyanyelvük, mint nekik – tette hozzá Géczy Árpád.
A kincses Kolozsváron, amely a történelem folyamán Erdély szellemi-kulturális központja volt, megtekintették Mátyás király szülőházát, Fadrusz János lenyűgöző lovas szobrát, de örök élményeket szerezhettek megcsodálva a gótikus Szent Mihály templom égig érő tornyát is.
– A gyerekek találkozhattak történelmi, földrajzi és más tanulmányaik során szerzett ismereteik, és a magyar kultúra kiemelkedő helyszíneivel is. Emellett pedig az elragadó tájakkal is, amelyek szinte rögtön elvarázsolták őket – mondta Géczy Árpád. – A magyarokkal való találkozások mellett ezek mind-mind szolgálják a magyarságtudatuk, a nemzeti identitásuk megerősödését is, valamint a határon túlra szakadtak irányába való felelősségérzetét is – hangsúlyozta az igazgató.
A csodálatos élményekkel teli napok után, hazafelé is adódtak még mély érzéseket tápláló pillanatok, találkozások is:
– Hamar elrepült ez a néhány nap. A reggeli és esti imádkozások, hálaadás, a sok-sok közös játék, beszélgetés mind közelebb hozott minket egymáshoz. A lelki elmélyülést segítette Tóth Imre káplánatya szolgálata, aki derűjével és értékes gondolataival állt mellettünk. A hazafelé kanyargó út során a szászvárosi gyermekotthon kis lakóival találkoztunk, ahol iskolánk könyvadományait és sportszereket adtunk át. Ezúton is köszönjük a családoknak a sok felajánlást, nagyon örültek minden ajándéknak a fiatalok – mesélte örömmel Kis Anikó. – A magyar Golgotán, Aradon, együtt imádkoztunk a hős tábornokok lelki üdvéért, majd a nemzeti színű koszorút letéve, emlékekkel a szívünkben elindultunk haza.
– Már beadtuk a pályázatot a következő évre is, az elbírálást várjuk. Reméljük, hogy kedvezően alakulnak a dolgok. Ez volt a második útja az iskolának, jövőre lenne a harmadik. Bízom benne, hogy ez a program sokáig megmarad, mert mi ameddig csak lehet, szeretnénk benne részt venni – tekintett a jövőbe Géczy Árpád igazgató.
