Czomba Sándor a beszélgetés során kiemelte: a december közepén bejelentett programra, amely a fiatalok munkatapasztalat-szerzését támogatja, több mint 7 ezer jelentkezés érkezett, és a lehetőséggel élve eddig 5 ezren helyezkedtek el. A konstrukció keretében az állam hat hónapig átvállalja a dolgozó munkabérének 50 százalékát, ha az adott cég regisztrált álláskeresőt foglalkoztat.
A 25 év alattiak körében a foglalkoztatottság szintje mára háromszorosa a tíz évvel ezelőttinek, a munkanélküliségük pedig a harmadára esett vissza – sorolta. Az államtitkár megjegyezte, hogy az energiaválság és az infláció megviseli a vállalkozásokat, a kis cégek a túlélésre összpontosítanak, a kormány pedig minden segítséget igyekszik megadni nekik.
A nagyvállalatoknak más típusú problémáik vannak, működési területükön már nincs munkanélküliség, „egymástól szipkázzák el a munkaerőt” – mondta. Ezért is jó a keleti régióba telepíteni olyan új üzemeket, amelyek nagy létszámot igényelnek, odavinni a munkahelyeket, ahol nagyobb számban van munkaerő – fűzte hozzá. A bérek 17,5 százalékos növekedésével Magyarország a V4-ek között és az OECD-tagállamok között is szinte egyedülálló abban, hogy éves szinten nőttek a reálbérek – mutatott rá az államtitkár.
Beszélt arról is, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum 16, illetve 14 százalékos megemelése – miután az átlagkeresetekre is hat – reális esélyt teremt arra, hogy 2023-ban is nőjenek a reálbérek Magyarországon. Ehhez az infláció mérséklődésére is szükség van – jegyezte meg Czomba Sándor. Felidézte, hogy 2010-ben a munkanélküliségi ráta 12 százalék felett volt, és az országban 3 millió 750 ezren dolgoztak, ezzel szemben mára – az enyhe emelkedés ellenére – 4 százalékos a ráta, illetve 4 millió 700 ezren dolgoznak. Jó döntésnek nevezte, hogy a kormány 12 évvel ezelőtt a foglalkoztatás növelését tűzte a zászlajára, és egymillió munkahelyet teremtett azóta.
Czomba Sándor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról is beszélt, a munkanélküliek számának növekedése főként abból adódik, hogy több ezren aktivizálódtak az inaktívak közül, ők azok, akik korábban nem jelentek meg a munkaügyi regiszterben. Ezt pedig Czomba Sándor munkaerőpiaci szempontból pozitívumnak tartja. Kitért arra is, hogy Magyarországon most durván 300 ezres munkaerőtartalék van, ebből körülbelül 100 ezer ember viszonylag gyorsan munkába tud állni. Ők azonban többnyire nem ott vannak, ahol egyébként a kereslet megjelenik. Ezért örömteli, ha az ország keleti részén: Nyíregyházán, Debrecenben, Miskolcon olyan beruházások indulnak, amelyek az ottani munkaerőt képesek felszívni – hangsúlyozta.
MTI/Kispest.info
