Lassan ötven éve annak, hogy augusztus 2-át a roma holokauszt nemzetközi emléknapjaként tartják számon: a Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának 1972-es határozata értelmében e napon világszerte megemlékeznek a II. világháború alatt tízezrével meggyilkolt romákra. A Kispesti Cigány Nemzetiségi Önkormányzat székhelyén, az Aranyházban tartott megemlékezést, amely során a szervezők zenével és tánccal kívántak adózni az áldozatok emléke előtt. Bóni Zsolt és zenekara cigány, magyar és izraeli dalokat játszott, majd pedig roma és nem roma fiatalok adták elő „A halálra táncoltatott lány” című, 2015-ben Raoul Wallenberg-díjat kapott táncballadát.
A programot követően Balogh Elekkel, a szervezet elnökével beszélgetve megtudtuk, a korábbi években a Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal együtt tartottak megemlékezést, idén azonban úgy döntöttek, saját szervezésű programmal szólnak a kerületünkben élő romákhoz, emlékeztetve őket a háború ideje alatt történt borzalmakra. Mint mondta, a Kispesten élő, roma nemzetiséghez tartozók száma 2-3 ezer körül lehet, s az utóbbi időben jelentős átalakulás tapasztalható köreikben. „Sok az új arc közöttük, akik más kerületekből és településekről költöztek ide. Noha a főváros cigány nemzetiségi önkormányzatainak felépítésük és jogkörüknél fogva elsősorban a hagyományok őrzésével kellene foglalkozniuk, ez a munka másodlagos jelenleg. A többség elsősorban szociális ügyekben – lakhatáshoz és munkakereséshez kapcsolódóan –, illetve jogvédelmi kérdésekben keres fel minket, segítségünket kérve” – magyarázta a Kispesti Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.
A fotók forrása: kispest.hu
Mint mondta, a közeljövőben szeretnének létrehozni egy úgynevezett romaügyi kerekasztalt, amely a kispesti roma lakosságot érintő témákban tanácskozna, megoldásokat keresve a leginkább aktuális problémákra. Balogh Elek úgy fogalmazott, ez egy politikamentes ügy, éppen ezért pártállástól függetlenül hívtak meg helyi képviselőket a szervezés fázisában lévő munkacsoportba. Szavai szerint Kispesten több évtizede megoldásra várnak olyan ügyek, mint például az Attila vagy éppen az Endresz György utcában lakó roma közösségek helyzete: az itt élők többsége rendezett környezetben él, ugyanakkor vannak köztük olyan családok, akik miatt nemcsak az udvarok, hanem a környék is rendezetlenné vált.
Mindemellett szeretnék elérni azt is, hogy a munkát kereső, rászoruló kispesti romák a kerület parkjainak, köztereinek szebbé tételéből is kivehessék részüket. „Célunk az is, hogy az oktatási intézményekben roma származású tanárokat, oktatókat helyezzenek ki, különös tekintettel azokra az iskolákra, ahol jelentős a roma tanulók száma. Feladatunk lesz bőven” – mondta a szervezet elnöke, aki beszélgetésünk végén arról is beszélt, sok olyan cigány származású kispestiről tud, akikre joggal lehetünk büszkék. A muzsikus romák például egyértelműen követendő példák, ugyanakkor külön kiemelte Losó Györgyné Melindát, a Romák Felzárkóztatásáért Egyesület elnökét, aki tevékenysége elismeréseként idén Kispestért Díjat vehetett át.
