Augusztus 20-án ünnepeljük államalapító Szent István királyunkat és a magyar állam ezeréves folytonosságát. Uralkodása idején I. István király eredetileg augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, amikor Fehérvárra összehívta a királyi tanácsot és törvénynapot tartott. Ugyanezen a napon ajánlotta fel Magyarországot Szűz Máriának és 1038-ban ő maga is ezen a napon halt meg.
Később Szent László király tette át az ünnep dátumát augusztus 20-ára, amikor 1083-ban – VII. Gergely pápa hozzájárulásával – ezen a napon emelték oltárra I. István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami a szentté avatással volt egyenértékű.
Vegytiszta kampánybeszéd, néhány ünnepi gondolattal
Minderről igen sajátságos módon és hangvételben emlékezett meg a kerületi városvezetés: a már megszűnt Együtt párt színeiben politizáló Rátkay Andrea alpolgármester „ünnepi beszéde” sokkal inkább emlékeztetett egy kampánybeszédre, amely nyomokban ünnepi gondolatokat is tartalmazott.
A pártnélküli alpolgármester szerint ma Magyarországon „az elszalasztott lehetőségek és rossz döntések miatt késik a modern, magunk álmodta európai ország felépítése”, de Kispest még így is jelentős fejlődést produkál. Ezután következett az „ünnepi beszéd” jelentős részét magába foglaló felsorolás a városvezetés eredményeiről, amely azt sugallja, hogy Kispesten – hála a baloldali városvezetés munkájának – minden a legnagyobb rendben van, de az embernek egészen más gondolatai támadnak, ha felidézi mondjuk az elhanyagolt városközpontot, a Kossuth téri piacot, vagy az elmaradt fejlesztések emlékét őrző üres telkeket. És ezek mind több éves, akár évtizedes problémák.
Egyébként nem idegen Kispesten a nemzeti ünnepek „furcsa” megünneplése, lásd korábbi cikkünket.
Mennyire hitelesek a tényleges ünnepi gondolatok?
Ténylegesen az ünnepet érintő gondolatok tekintetében azonban Rátkay Andrea néhány ponton (ön)ellentmondásba keveredett, például amikor méltatta, hogy Szent István király a „keresztény Európához csatolta” Magyarországot. Ehhez képest az a baloldali-liberális politikai közösség, amelyhez Rátkay is tartozik, megállás nélkül támadja a kormányt, amiért a keresztény Európa és a keresztény értékek megóvásáért munkálkodik. Ugyanezek a baloldali-liberális erők azok – még ha Rátkay Andrea esetlegesen nem ért egyet velük –, akik az illegális migráció támogatásával, a tolerancia jegyében való keresztény jelképek eltávolításával éppen a keresztény Európa lebontását segítik, segítenék elő.
Rátkay Andrea felidézte István király fiához, Imre herceghez intézett intelmeit, amely elmondása szerint számára iránymutató és minden közéletben szerepet vállaló ember számára is tanulság kell, hogy legyen:
„Tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség.”
Itt pedig álljunk meg egy pillanatra és emlékezzünk vissza az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója, amikor az alpolgármester minden bizonnyal megfeledkezett az iránymutató gondolatokról, és társaival, síppal füttyögve rondított bele az ünneplők megemlékezésébe, de a magyar, valamint a lengyel himnuszba is.
Lehetett méltóképpen is ünnepelni
A furcsán sikerült ünnepségen a Fidesz és a KDNP kispesti szervezete, valamint a Kispesti Társaskör is elhelyezte Szent István király mellszobra előtt az emlékezés koszorúit.
