Augusztus 15-én ünnepli az egyház Nagyboldogasszony napját, azaz Mária mennybevételét, aki teljes emberi mivoltában, testben és lélekben dicsőült meg. Nagyboldogasszony napja az egyház legjelentősebb Mária ünnepe. A magyar nép életében sajátos jelentősége van augusztus 15-nek, hiszen e napon halt meg Szent István király 1038-ban, aki a koronát és az országot Szűz Máriának ajánlotta. Hazánkban több száz templom épült Nagyboldogasszony tiszteletére, a kispesti főplébánia is az ő nevét viseli, így ott ez alkalomból augusztus 15-én búcsúi szentmisét és körmenetet tartanak.
Nagyboldogasszony napja a keresztény ember számára a végső reményt jelenti, az örökkévalóság felé irányítja figyelmünket. Úgy tudunk itt a földi életben méltó, igazán sikeres emberi életet élni, ha nem veszítjük el örök reményünket, ha biztatást ad a hit a problémák leküzdéséhez.
Nagyboldogasszony napja a magyar néphagyományban is kiemelkedő jelentőségű. Sok helyen gyűjtöttek ilyenkor mindenféle virágot, gyógynövényt, melyeket megszenteltek és ezzel füstölték a betegeket. E naptól kezdve tiltották az asszonyok számára a fürdést a folyóvízben. Nem volt szabad sütni, nehogy a tűz kitörjön a kemencéből. Ha e napon derült az idő, akkor az jó gyümölcs- és szőlőtermést jelez, nem árt ilyenkor keresztet vágni a gyümölcsfába, hogy egészséges legyen és sokat teremjen. Sok helyen tartottak ekkor búcsút, mely a mulatság, ismerkedés alkalmát jelentette.
