A magyar nyelvterület pünkösdi szokásaiban számos olyan kereszténység előtti tavaszi hagyomány őrződött meg, mely legfeljebb csak elnevezésében köthető az ünnephez.
Ilyen volt például a pünkösdi király választás, amikor lóversennyel vagy más ügyességi próbával választottak a legények maguk közül királyt. Aki ügyességével elnyerte a címet, egy évig minden lakodalomba, mulatságra hivatalos volt, minden kocsmában ingyen ihatott.
A pünkösdi királyné-járás a lányok termékenységvarázslással összekötött köszöntése volt. Ilyenkor négy lány házról házra vezette a legkisebbet és legszebbet, a pünkösdi királynét. Minden háznál megálltak, énekeltek, majd felemelték a magasba a királynét, miközben ezt mondták: „Akkorára nőjön a maguk kendere, mint a mi kis királynénk!”
Hiedelmek is kapcsolódtak a pünkösdhöz. Úgy tartották, hogy, aki a pünkösd reggeli harmatban megfürdik, azon nem fog semmilyen betegség, hanem megszépül tőle. Az épületeket zöld ágakkal díszítették, hogy azokra szállhasson le a Szentlélek, a boszorkány pedig kerülje el a házat azon a napon. Ugyancsak a Szentlélek fogadására hagyták nyitva ilyenkor az ablakot is. Úgy vélték, hogy a gyógynövényeket Pünkösdkor érdemes leszedni, mert akkor fejtik ki igazán hatásukat. Az egészséget máshogy is lehetett biztosítani, aki Pünkösd napján bort ivott, az egész évben egészséges maradt.
