1872 februárjában nyílt meg az első temető Kispesten a mai Jézus Szíve Plébánia templom helyén. Mivel ekkor még a lőrincieket is ebbe a temetőbe temették, elég hamar megtelt. 20 év múlva új területet kellett kijelölni, ahova temetkezhettek a kispestiek.
Az 1890-es években kezdték el kialakítani a mai Öreg temetőt, ami a Zalaegerszeg utca 67–69. szám alatt található. Itt egészen 1975-ig temettek, aztán bezárták, és ma már csak urna elhelyezésére van lehetőség benne.
A Kispesti Öreg temető két elég jól elhatárolható részre oszlik. A nem túl nagy területen elhelyezkedő sírkert bejáratától jobbra eső rész új sírokkal van teli, gondozott gyep, nemrégiben ültetett fák fogadják az ide betérőt. A bejárattól bal oldalra eső terület ennek szöges ellentéte. Itt elsősorban a természet az úr, mindent benőtt a zöld, ami azonban nem kelt ápolatlan hatást, időtlenséget sugároz. A régi sírokra néhol ránőtt a növényzet, vannak kövek, amik már kidőltek, egyeseken a felirat már alig kibetűzhető. Jól megférnek egymás mellett ezek a régi kövek és az újabb gondozott nyughelyek is. A sírok között sétálva a köveken nevezetes kispesti személyek neveire bukkanhatunk. A leglátványosabb talán a Bódy-mauzóleum, amely Bódy János mérnök-írónak, a Kispesti Színház alapítójának nyughelye. Kispest település ugyanis már 1894-ben önálló kőszínházzal rendelkezett, az Üllői út és az Árpád utca sarkán álló vendéglő kisebbfajta átalakításának és cégére cseréjének köszönhetően. A névváltozással együtt járó átalakítást Bódy János fővárosi mérnök kezdeményezte, aki korábban maga is vándorszínészkedett.
A sírok között megtalálhatjuk még Bogdán Gyula református lelkész nyughelyét is, aki megalapította a wekerletelepi református egyházat.
Madarassy László síremléke kiemelkedik a többi közül. Kispest egykori jegyzője jogtudós, jogakadémiai tanár, író és utazó volt. Bejárta Amerikát, amiről több regényt is írt, Kispesten pedig 1889-től haláláig, 1893-ig töltötte be a jegyzői tisztséget. Sajnos síremléke nagyon rossz állapotban van, a magas kődísz sok helyen töredezett, rajta az írás alig olvasható.
A temető legmagasabb pontján lévő kőfeszületen magyar és német nyelven olvasható: Isten dicsőségére emelték Kispest buzgó polgárai 1888. Az 1888-as dátum azt jelzi, hogy feltehetően az első kispesti temetőből került ide a feszület.
A Kispesti Új temető az 1920-as években kezdte meg működését, a valamikori község által adományozott 9,1 hektáros telken. A Puskás Ferenc utca 3. száma alatt található temetőt története folyamán több alkalommal bővítették, így érte el ma már 15,9 hektáros területét. Itt hagyományos koporsós és urnás temetkezésre is van mód. A változatos méretű és kinézetű sírkövek között időnként felbukkan egy-egy fakereszt is, melyek jól megférnek egymás mellett. A temető egész területe tiszta, jó állapotú, hatalmas árnyas fák teszik meghitté a benne sétálást, emlékezést.
Kispest temetői szépen gondozottak, ilyen rendezett környezetben meghittebb az emlékezés szeretteinkre, köszönet érte az ott dolgozóknak.
[GALÉRIA-1]
