| |
2021. szeptember 03. 20:57smisi05 ⇒ A Gajda-féle kispest-ben olvastam a szoboravatásról szóló riportot. Az első szónok, Hiller István kulturált hangvételü beszédet mondott, ...Szent István-szobrot avattak 2020. április 24. 13:16Suleczki258 ⇒ Ez azt jelenti hogy mostantol a 65 év felettiek hajnaltol délig szorakozhatnak kispesten,elöször a piacon és 9 töl a boltokban? Jol ...Változik a kispesti piacok látogathatósága  |
|
| |
| |
|
|
| |
|
|
| |
Nagyböjt idejénMárcius 9-én kezdetét vette a nagyböjti időszak, mely húsvét vasárnapjáig, április 24-ig tart. A nagyböjt a keresztény egyházak egyik legnagyobbbb ünnepét, a húsvétot előzi meg. Mit is jelent a böjt? Tercsi Zoltán esperes, a Wekerlei Szent József Plébánia plébánosa segítségével keressük a kérdésre a választ. Ez az időszak egyfajta felkészülés, mely emlékeztet minket Krisztus szenvedésére és halálára, hogy aztán a húsvétban megtisztult lélekkel ünnepelhessük feltámadását. A nagyböjti időszak 40 napon keresztül tart, de ha a teljességet nézzük, valójában több, mint 40 nap, ugyanis a vasárnapok nem tartoznak a nagyböjti periódusba. Vasárnap a keresztény ember nem böjtöl, mert az az Úr feltámadásának örömnapja. A 40 nap másik érdekessége az, hogy az üdvösség történetében jelentős események kötődnek ehhez a számhoz. A 40-es szám misztikus erővel bír, a választott nép is 40 évig vándorolt a sivatagban, míg végre megtalálta, pontosabban megkapta az ígéret földjét. Mózes szintén 40 napi teljes böjt után kapta kézhez a Tízparancsolatot. A húsvét szempontjából pedig még ennél is fontosabb Jézus példája, aki szintén 40 napig böjtölt kenyéren és vízen, mielőtt megkezdte tanítói szolgálatát.
Az ilyen böjti fegyelem ma már inkább jelképes jellegű. A legismertebb rendelkezés az, hogy pénteken nem szabad húst enni. Két kiemelt napja is van a böjtnek, a hamvazószerda és a nagypéntek. Ezeken a napokon a hústilalom mellett a szorosabban vett böjtöt is megtartják a hívek, a 18 és 60 közöttiek naponta csak háromszor étkeznek, és csak egyszer laknak jól. A középkorban kialakult szigorú böjti periódusban tiltották a zajos mulatságokat, s valójában ma sem illik egy hívő embernek ebben az időszakban nagy dorbézolásokat tartani! Erre a farsang ideje szolgált, ami húshagyó keddel véget ért, s helyét átadta a csendes, az embereket magukba fordulásra késztető böjt napjainak.
A templomokban és a miséken is érződik a böjti időszak jellege. Ilyen az oltár melletti virágok hiánya, valamint a mise alatt az Alleluja elmaradása. A bűnbánat színeként a pap ebben a periódusban lila színű miseruhába öltözik, az oltárterítő is lila színű, s az egész szertartás úgy, mint maga a templomi berendezés is visszafogottá válik.
Végül pedig a legfontosabb kérdés: mi a nagyböjt lényege? A nagyböjt a húsvétra való lelki előkészület, a megváltás titkairól való elmélkedés ideje. Ez az időszak valójában lelki zarándokút, amiben elsősorban a vasárnapi evangéliumok története ad fontos tanítást a keresztény ember számára. Az egyház üzenete minden hívő emberhez szól. A természet kibontakozásának idejét éljük, s ezzel egy időben megkapjuk a hit kegyelmét és erejét, vagyis hogy a természethez hasonlóan az emberi mulandóság, az emberi törékenység sem egy végleges állapot, ahonnan nincs tovább! A keresztény böjt nem testünk büntetése, sanyargatása, hanem szellemi-lelki Istenhez fordulásunk fizikai vetülete! A böjtben a szenvedő Jézusra tekintünk. Jézus feltámadása azt jelenti, hogy minden bűnből, elesésből, tragédiából ki lehet emelkedni, és újra lehet kezdeni. Ahhoz, hogy az élet megpróbáltatásait elviseljük, vagy életünknek új irányt szabjunk, újult erőre van szükség. Az egyház pedig felkínálja, hogy az újult erő ne csak önmagunkból jöjjön, mert képesek lehetünk túllépni saját lehetőségeinken és képességeinken, ha rábízzuk magunkat Jézus irgalmára.
|
 |
|
|
|
| |
2011. KISPEST INFO. Minden jog fenntartva. |
Powered by Kohr-ah |
|
RSS
