Festő és grafikus – hasonló, mégis nagyon különböző művészeti ágak ezek. Hogyan egyeztethetők össze?
Alkalmazott grafikusként végeztem, így tanultam festészetet és grafikát is. Kezdetben reklámgrafikával foglalkoztam a nyolcvanas-kilencvenes években. Az volt benne a szép, hogy akkoriban még kézzel dolgoztunk. Ez akkor egész jó megélhetést is adott, ami a családalapításkor fontos volt. Húsz évig csak ezzel foglalkoztam, de a festészet örökké hiányzott. Hat-hét évvel ezelőtt kezdtem komolyabban festeni, de mellette persze grafikusként is dolgozom azóta is. Például én készítem már több éve a Wekerlei Társaskör naptárát. A legnagyobb különbség a két hivatás között, hogy a festészettel azt mutathatom meg, ami én vagyok, nem pedig azt, amit a megrendelő kér. A reklámgrafikánál a megrendelőnek legmegfelelőbb megoldást keresem, míg a festészetnél a legnehezebbet, vagyis a legkritikusabb megrendelőm éppen saját magam vagyok.
Urmai Ungurán László: Egymásra találtunk Wekerlével, kimeríthetetlen téma.
(a képre kattintva galéria nyílik)
A festészeten belül milyen technikát használ legszívesebben?
Akvarellt. Azért kezdtem el felnőtt fejjel újra az akvarellel foglalkozni, mert szobában festettem, és ez a legtisztább technika: nem koszol és szaga sincs. Izgatott is az akvarellfestészet, mert rengeteg dolgot ki lehet belőle hozni. Sokféle stílusban, változatos eszközökkel és anyagokkal lehet vele képeket létrehozni. Most például fára festek, tehát nemcsak papíron lehet dolgozni, és az akvarellfesték mellett használok vörösbort, kávét, teát, vagy céklát is. Még nem értem a lehetőségek végére, kísérletezgetek, néha el is tévedek, de ez a szép benne. Nagyon izgalmas műfaj az akvarell, mert a vízzel oldható festék képes önálló életet élni. Rutin kell hozzá, hogy az időnként elszabaduló festéket a saját javamra tudjam fordítani. Azért számít ez az egyik legnehezebb technikának, mert ha valamit elrontok, az úgy marad. Nem lehet lekaparni vagy újrafesteni, mint az olajfestéknél.
Milyen témák ragadják meg általában?
Leginkább táj- és természeti képeket, illetve csendéletet festek, azon belül is főként virágokat. Ez abból is adódik, hogy a Fessünk akvarellel virágokat című könyvem írásához fél évig csak virágokat festettem. Azért hálás téma, mert igen változatos: eleve egy színorgia az egész, emellett megközelíthető precízen vagy lazán is. A könyvben minden lehetőséget körbejártam, ami remélem, hasznos a kezdő és haladó ecsetforgatók számára is.
A wekerlei motívumok is gyakorta megjelennek a műveiben. Lokálpatrióta művésznek tartja magát?
Igen, ez teljesen egyértelmű. Nagyon szeretek itt élni, de persze ettől még nem kéne ennyit festenem Wekerlét. Úgy érzem viszont, hogy itt engem is nagyon szeretnek, és ez a fontosabb. Egymásra találtunk Wekerlével. Kimeríthetetlen téma, mert olyan az építészete, a múltja, annyira emberléptékű a környezet, hogy bármerre nézek, mindenhol van mit megfesteni. Sokszor megfog, ahogy a fények beszűrődnek a fák között, vagy tavasszal éppen az, hogy milyen szép zöldek a levelek. Számomra nagyon fontos Wekerle természet-közelisége. Gyakran belém is lehet botlani, ahogy egy-egy utcában az állvány mögött állva dolgozom, csak ilyenkor megvan a veszélye, hogy az ismerősökkel, érdeklődőkkel elbeszéljük az időt. Olyan is előfordul, hogy fotó alapján festek, főleg a régi Wekerléről. A telep építésekor még nem voltak nagy fák, ekkor még minden épület jól látszott. Az akkori Wekerle egy teljesen más világ. Persze annak nagyon örülök, hogy ma már ilyen sok nagy fa van itt.
Iskolások számára tanfolyamot is tart. Mit lehet ott tanulni, és hogy lehet bekerülni?
Rajz-alkotó tanfolyamot szervezek általános iskolások számára. Az az elsődleges célja, hogy a gyerek a saját környezetében minden vizuális szépséget észre tudjon venni. Ez az első lépés. Az, hogy mindez hogyan kerül a papírra, az csak a második. Nem arról van szó, hogy én megmondom, hogy valamit így vagy úgy kell lerajzolni, csupán segítek. A gyerekek inspirálják egymást és persze engem is. Ezért amellett, hogy minden órán rajzolunk vagy festünk, sokat beszélgetünk például versekről, irodalomról, filmekről, szoktunk zenét hallgatni, és csak úgy csevegünk arról, hogy kinek, mi a „szép”. Az a célom, hogy a gyerekek nyitottá váljanak a művészet felé. Azért fontos az általános iskolás – alsós és fölsős – gyerekekkel ilyen módon foglalkozni, mert ebben a korban a rontják el őket. A művészethez szükség van egyfajta gyermeki, ösztönös látásmódra, amit igyekszem bennük ébren tartani, miközben máshol a teljesítménykényszer, vagy a „de hát ez nem is így néz ki” című hozzá nem értés pont ezt próbálja bennük lerombolni. A tanfolyamon minden elképzelhető, itt bármit le lehet rajzolni, festeni, akár bolondságnak tűnő dolgokat is.
Tervez a közeljövőben kiállítást?
Az évzáró körül tervezek egy kiállítást a gyerekekkel közösen, amely összefoglalja az év során együtt végzett munkánkat.
Rajz-alkotói tanfolyam általános iskolások számára Urmai Ungurán László festőművész vezetésével.
A tanfolyammal kapcsolatban a 06 70 273 5363 telefonszámon lehet érdeklődni.
|
RSS
