Már átéltük 2015-ben, milyen, amikor 400 ezer, zömében katonakorú férfi átmasírozik az országon, ezt még egyszer nem akarjuk átélni – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a Mathias Corvinus Collegium migrációról szóló konferenciáján. Ezért megépült a biztonságunkat védő kerítés, a kormány megerősítette hazánk határvédelmét, ez pedig szembefordulást jelentett migrációval kapcsolatos európai fősodor véleményével. Így Magyarország – bár nem az Európai Unió legnagyobb területű, népességű és katonai erejű országa – vezető szerepet játszik a migrációról szóló európai vitában – mutatott rá. Hiszen akik szárazföldi úton próbál eljutni Európába, azok szükségszerűen Magyarország határaihoz is megérkeznek.
A migráció egyaránt kulcskérdés Európa-szerte, de a már kialakult helyzet eltérést eredményez az EU keleti és nyugati fele között: nyugaton – különböző történelmi és szociológiai okok miatt – az alapvetően keresztény európai őslakosok mellett már jelen van és megerősödött egy nagyon gyorsan növekvő, erős öntudattal rendelkező alapvetően muszlim közösség, amelynek arányai folyamatosan nőnek, döntően a keresztény őslakosok rovására. Ezekben az országokban a határvédelem mellett e közösségek integrációja is komoly felelősséget a döntéshozókra. Kelet-Közép-Európa – köztük Magyarország – viszont megőrizte a társadalmi összetételét, így még választhat a migráció és a multikulturalizmus, vagy ennek elkerülése között.
Emiatt eltávolodott egymástól a nyugati és a kelet-közép-európai tagállamok megközelítése is, de nekünk – fogalmazott a miniszterelnök – erkölcsi fölényt ad, hogy mi nem akarjuk ráerőltetni a nyugati tagállamokra a mi megközelítésünket, ők viszont megpróbálják ránk erőltetni a multikulturalizmust.
A migráció időhorizontja minimum évtizedekben mérhető: egy ma 56 éves ember még élhet 2050-ben, egy ma 20 éves akár 2080-ban, de egy mostanában születő gyermek akár a XXII. századot is megélheti. Az ő jövőjük attól függ, most milyen döntések születnek az európai egység, a határvédelem, a migráció és a demográfia tekintetében. Most lehet dönteni, most kell cselekedni – hangsúlyozta a miniszterelnök – mert ha nem, a folyamatokat később lehetetlen lesz megállítani.
A keresztény kultúra megőrzése a jövőnk záloga
Keresztény kultúra nélkül nem lesz szabad élet Európában, keresztény kultúránk megvédése nélkül elveszítjük Európát, és Európa nem lesz többé az európaiaké – mondta március 15-i ünnepi beszédében Orbán Viktor. Az európai ember csak akkor lehet boldog, ha maga dönthet saját és nemzete sorsáról – tette hozzá, szabad ember pedig az, aki egy szabad nemzet fia, és nem egy birodalom alattvalója.
– Azt kívánjuk Európa népeinek, hogy szabaduljanak meg a farkasvakságtól. Vegyék észre, hogy egy liberális európai birodalomban mindannyian elveszítjük a szabadságunkat – mondta a miniszterelnök, utalva feltehetően a május 26-i európai parlamenti (EP-) választás fontosságára.
Fotó: Origo
|
RSS
