A Reformáció 500 emlékestet Dódity Gabriella, a Kispesti Társaskör elnöke nyitotta meg, aki elmondta; a kormány az idei évet a Reformáció emlékévének nyilvánította, e alkalomból került sor a kispesti emlékestre, a programsorozatot ősszel egy debreceni kirándulással fogják lezárni.
Az emlékest első előadója Ablonczy Zsolt, Kispest Díszpolgára, a Magyar Református Missziói Szövetség elnöke elmondta, a Reformáció kényes téma, mert a hallgatóság vallási értelemben megosztott, és a Reformáció egy komoly hasadást idézett elő a XVI. század elején. Rengeteg fájdalom, csata, szenvedés és háború következett belőle, amíg elérkeztünk a mai időhöz, amikor békességben élhetünk egymás mellett.
– A Reformáció a keresztény egyház XVI. században megújulását jelentette. Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes, 1517-ben szegezte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. Attól fogva megindult egy megújulási folyamat – mondta előadásában Ablonczy Zsolt lelkész, aki két részre osztotta emlékező beszédét, az egyikben a reformáció korában lére jött két hitvallásról beszélt, a másik részben a reformáció hatásait mutatta be napjainkban. Hozzátette: személyes istenkeresés fellendülőben van a posztmodern időben, folyamatos reformációra van szükség, ha valami elromlik, azt gyógyítani kell.
– A poszmodern kornak a jellegzetessége, hogy materialistának kell lennie minden pedagógusnak és emberi vezetőnek. Az antropológia kiegészült pszichológia tudományával. A testi problémák mellett, lelki problémákkal is együtt élünk. A titokzatos belső sokkal fontosabb, mint a lefényképezhető külső. A belsőből származnak jó és a haszontalan dolgok, ott dőlnek el cselekedeteink, az életünk, a hovatartozásunk. Ma már sokkal nyitottabb a természettudomány a természetfelettire. A belső ember dönti el, hogy milyen irányba indul, milyen célt ér el. A posztmodern ember kinyílt, és az életének a rendbetételéhez segítséget kap a hit által – mondta el az emlékesten a Magyar Református Missziói Szövetség elnöke.
A Reformáció 500 emlékest másik előadója Novotny Dániel lelkész történeteken keresztül mutatta be, hogy a Bibliában is található humor, és mennyi örömforrás rejlik benne.
– A humor egyértelműen közösséget épít, összekapcsol az örömmel és felszabadít. Ugyanakkor a Bibliában megjelenő humor sosem öncélú, nemcsak nevettetni akar, üzenetet hordoz magában. Az Ószövetségben felbukkan a nevető Isten, aki saját maga is örömöt talál a világban és az emberekben. Az Újszövetségben ez a fajta nevetés nagy hangsúlyt kap, maga Jézus él a humor eszközével. A Hegyi Beszéd Luther számára teljesen értéktelen volt, azóta fedezték fel a protestánsok. A beszédet több tízezer ember napokon keresztül képes volt hallgatni – mondta Novotny Dániel lelkész az előadáson.
A rendezvény végén Bacsó András, a Székelyország Tündérkertjének tulajdonosa körbevezetette az érdeklődőket a két évvel ezelőtt általa megálmodott és létrehozott székely hagyományokat őrző rendezvénykertben ahol a vendégek az Igazi Csíki Sörrel oltották szomjúságukat.
A rendezvényt az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő támogatta.
