Játékát rendkívüli robbanékonyság, tökéletes labdakezelés, kiismerhetetlen cselek, szellemes, ötletekben gazdag megoldások, pontos átadások, kivételes helyzetfelismerés és briliáns rúgótechnika jellemezte.
A Purczeld család 1928-ban költözött Kispestre. A család által Öcsinek becézett Puskás Ferenc a KAC-pálya tőszomszédságában lévő „városi házakban” nőtt fel. Bozsik Cucu nemcsak a szomszédja, hanem a legjobb barátja is volt. Együtt kergették a labdát a Lipták grundon, később pedig a KAC-ban is csapattársak lettek. Puskás a Szegfű utcai iskolában végezte el a négy elemit, majd a Petőfi utcai iskolában folytatta tanulmányait.
1937-ben a család Puskásra magyarosította a nevét. Még tízéves sem volt, amikor édesapja megengedte neki, hogy részt vegyen a KAC kölyökcsapatának edzésein. 1938-ban, egy évvel a hivatalosan engedélyezett korhatár előtt, Kovács Miklós néven igazolta le a Kispest. 1939-ben már saját nevén lett a KAC játékosa. 1941-ben a kölyök-, 1942-ben pedig az ifjúsági csapatban szerepelt. Mindkét együttesben ontotta a gólokat. Rúgótechnikája már akkor is páratlan volt, nemegyszer 30–35 méterről bombázott a kapuba. A kölyökcsapatban édesapja, a Kispest FC egykori játékosa volt az edzője.
1943-ban, 16 és fél évesen, a Nagyvárad ellen mutatkozott be a Kispest első csapatában. Három nappal később Diósgyőrben megszerezte első NB I-es gólját is. 1944-ben két érmet is szerzett. Előbb a KAC NB III-as csapatával a harmadik helyen végzett, majd a KFC-vel elhódította a Szent László Kupát. Az 1944-es bombázásokat a család előbb a kispesti vágóhíd pincéjében, majd egy pilisi házban vészelte át.
1945-ben Ausztria ellen mutatkozott be a válogatottban, és mindössze 12 perc elteltével megszerezte első gólját. Még húszéves sem volt, amikor felkeltette a külföldi csapatok figyelmét. Az olasz Bologna 40 ezer dollárt is fizetett volna érte, de Puskás és a Kispest egyaránt elutasította az ajánlatot. A külföldi érdeklődők mellett a hazai klubok is kivetették hálójukat a fiatal klasszisra, de a magyar csapatok is kosarat kaptak.
1947-ben a Ferencváros kölcsönkérte a mexikói túrájára. Az ott kapott pénzből Kispesten, a Rákóczi utcában vásárolta meg első házát. Ugyanebben az évben tagja volt a KAC ezüstérmes csapatának. 1948 tavaszán a Kispest belga túrán vett részt. A belga újságok elismerően írtak a piros-feketék, különösen Puskás játékáról. 1948-ban 50 góllal elnyerte a gólkirályi címet.
Az 1950-es esztendő számos fontos eseményt hozott az életében. Megnősült, majd ősszel bajnok és gólkirály lett. 1952 az öröm és a bánat éve volt: megszületett Anikó lánya, Helsinkiben olimpiai aranyérmet nyert, a Honvéddal pedig harmadszor is bajnok lett. Júniusban azonban meghalt az édesapja.
1953 májusában, a római stadionavatón két gólt lőtt az olaszoknak. Novemberben pályára lépett az „évszázad mérkőzésén”, és két góllal vette ki a részét az angolok elleni 6–3-as győzelemből. Az év végén begyűjtötte negyedik gólkirályi címét.
Az 1954-es világbajnokságon a németek elleni csoportmérkőzésen Liebrich „jóvoltából” bokasérülést szenvedett, így csak a döntőben térhetett vissza a pályára. A fináléban gólt is szerzett, ám az Aranycsapat elveszítette a döntőt. A bajnokságban viszont negyedszer is a csúcsra ért. 1955-ben ötödször lett bajnok a Honvéddal.
1956-ban részt vett a Bp. Honvéd európai túráján, és mindkét, a spanyol Bilbao elleni BEK-mérkőzésen pályára lépett. 1957-ben ott volt a Honvéd engedély nélkül lebonyolított dél-amerikai túráján, amelynek során a kispestiek hét mérkőzést játszottak a legjobb brazil csapatokkal. Puskás egy kivételével mindegyik találkozón gólt szerzett, a Flamengo kapujába pedig négyszer is betalált. A túra után nem tért haza. Az MLSZ közbenjárására a FIFA két évre eltiltotta.
1958-ban Östreicher Emil közreműködésével a Real Madrid szerződtette a közel harmincéves, tetemes súlyfelesleggel rendelkező, formán kívüli Puskást. Sokan kételkedtek abban, hogy újra formába lendülhet. Ő azonban rácáfolt a kétkedőkre: lefogyott, rengeteget edzett, és kiharcolta helyét a csapatban. A spanyol együttessel hat bajnoki címet és egy kupagyőzelmet ünnepelhetett, emellett négyszer lett gólkirály. A Real Madriddal háromszor nyerte el a Bajnokcsapatok Európa Kupáját. Az 1960-as döntőben négy gólt lőtt az Eintracht Frankfurt hálójába. Ez a bravúr azóta sem sikerült senkinek. 1960-ban a BEK-győzelem után a világkupát is elhódította.
39 évesen akasztotta szegre a stoplis cipőt, de a labdarúgástól nem szakadt el: edző lett. Igazi világvándorként dolgozott Európában, Észak- és Dél-Amerikában, Ausztráliában, valamint Afrikában. Edzői pályafutásának legnagyobb sikerét a görög Panathinaikos csapatával érte el, amikor 1971-ben a BEK döntőjéig vezette az együttest.
Hosszú emigráció után 1981-ben lépett ismét magyar földre. A Népstadionban rendezett magyar–angol mérkőzés előtt egy öregfiúk-találkozón lépett pályára, ahol a közönség óriási ünneplésben részesítette. Ezt követően egyre több időt töltött Magyarországon, majd végleg hazatért.
1991-ben az önkormányzat díszpolgári címet adományozott neki. 1993-ban négy mérkőzés erejéig elvállalta a magyar válogatott irányítását. Az IFFHS (Nemzetközi Labdarúgás-történeti és -statisztikai Szövetség) 1996-ban az évszázad gólkirályának választotta.
2000-ben betegsége miatt kórházba került, és ezt követően folyamatos ápolásra szorult. Eközben a Nemzeti Sport olvasói az évszázad magyar sportolójának választották. 75. születésnapján, 2002-ben róla nevezték el a Népstadiont. 2004-ben a Nemzet Sportolójává választották.
Hat év kórházi kezelés után, 2006. november 17-én hunyt el. Távozásával a magyar és az egyetemes labdarúgás egyik legnagyobb alakját veszítettük el.

forrás: honvedfc.hu