Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) 2006 óta az ország több részén a veszélyes ipari üzemek környezetében monitoring és lakossági riasztó rendszert (MoLaRi) telepített.
Kispesten 4-5 éve kezdték el telepíteni a jelző szirénákat a veszélyes üzemek másfél kilométeres körzetébe, ezeket a katasztrófavédelem minden hónap első hétfőjén teszteli.
– A MoLaRi rendszer célja, hogy veszélyes ipari üzemek környezetében bekövetkezett esetleges súlyos balesetekről, azok hatásairól a lehető legkorábban tájékoztassa a lakosságot – mondta el lapunknak dr. György István, Kispest országgyűlési képviselőjelöltje, Budapest Főváros Védelmi Bizottságának elnöke. –Hogy ez a riasztás és tájékoztatás éles helyzetben a legmegfelelőbben megtörténhessen, szükség van az ilyen időszakos próbákra – tette hozzá.
A Monitoring és Lakossági Riasztó Rendszer (MoLaRi) alkalmas arra, hogy baleset esetén időben jelezze a veszélyes anyagok környezetbe kerülését, ugyanakkor azok terjedésével kapcsolatban adatokat szolgáltasson a katasztrófavédelem számára. A veszélyre hangjelzés figyelmeztet, emellett a szükséges teendőkről beszédhanggal tájékoztathatják a lakosságot.
– Ha esetlegesen bekövetkezne egy katasztrófa-esemény, a MoLaRi rendszer a korai tájékoztatás mellett a követendő magatartási szabályokról és olyan fontosabb tudnivalókról is tájékoztatja a lakosságot, mint a közlekedési rend, ellenőrzések, vagy az egyéni védelem – magyarázta a dr. György István. – Országosan 576 MoLaRi végpont működik, ebből 317 Budapesten, Kispesten pedig 31.
A rendszer kiépítése 2006 óta folyik, és eddig 320 mérőpontot, valamint 576 szirénát telepítettek. A 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklusban a katasztrófavédelem reményei szerint közösségi forrásból mintegy tucatnyi újabb veszélyes üzem környezetében épülhet majd ki a MoLaRi.
–Budapestenhárom veszélyes üzem – a CHINOIN Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára Zrt., Richter Gedeon Nyrt., és az EGIS Gyógyszergyár Zrt. – mondta el lapunknak Tóth József, tűzoltó ezredes, tanácsos, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság dél-pesti polgári védelmi felügyelője.
Valós veszélyhelyzet esetén a sziréna megszólalását követően be kell tartani, amit a szirénából hallunk, és figyelni kell a katasztrófavédelmi médiumokban közzétett közleményeket.Annak érdekében, hogy megfelelő legyen az emberek tájékoztatása a szirénákat havi rendszerességgel ellenőrizni kell. A próba minden hónap első hétfőjén zajlik. Kivételt képeznek a nemzeti, egyházi hivatalos ünnepek, mert ilyenkor a próbák időpontja a soron következő hétfőre esik. Csökkentett, illetve hangos üzemű szirénapróba létezik. És a próbák alkalmával körülbelül 10 perc időtartamban hangképeket és „élőbeszédet” sugároznak a végpontokon keresztül.
(Fotó: Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dél-pesti Polgári védelem)
–A katasztrófavédelem polgári védelmi feladatai fokozatosan alakultak ki a korabeli légoltalmi feladatokból. A rendszer működése abból az alapelvből indul ki, hogy az állampolgároknak joguk van a biztonságra, de annak megteremtésében nekik is tevékenyen részt kell venniük – mondta Tóth József.
Voltaképp a szirénapróba figyelemfelkeltés, egyfajta biztonságérzetet adhat. Félelemre pedig nincs ok, hiszen, ha megtörténik a baj, inkább elzárkózni kell, vagyis a külső levegő útját elzárni. Egy ilyen MoLaRi sziréna nemcsak jelez, de mintákat is vesz, hiszen tulajdonképpen egy mikro meteorológiai állomás, ami méri a szelet, a nedvességet a levegőben, mintákat vesz és a mért adatokat online továbbítja a központba. Vagyis, amennyiben valahol meghibásodás vagy baleset miatt veszélyes vegyi anyag kerül a levegőbe, ennek koncentrációját, illetve a meteorológiai adatokat – a szélsebességet, a szélirányt és a hőmérsékletet – a telepített mérőszondák folyamatosan meghatározzák, így a gázfelhő terjedésének iránya is kiszámítható. Az adatok azonnal megjelennek a katasztrófavédelem ügyeletén, ahol az adatok folyamatosan értékelik.
Ha a helyzet indokolja, a szirénarendszeren keresztül riasztják az érintett lakosságot, és tájékoztatják őket a követendő magatartási szabályokról. Bizonyos esetekben elegendő lehet az elzárkózás – tehát az épületben kell maradni, s az ajtókat, ablakokat be kell csukni –, súlyosabb balesetnél viszont a hatóság felszólítására el kell hagyni az épületet és meghatározott helyre kell távozni.
(Fotó: kispest.hu)
