– Mint minden nemzetnek, így nekünk, magyaroknak is vannak ünnepnapjaink és gyásznapjaink. Ezek a felemelő pillanatok, vagy épp keserű évfordulók azok a mérföldkövek, amelyek jól példázzák, sorsunk összefonódik. Olyan megállók, amelyeknél hol ünnepbe öltöztetett szívvel, hol keserédes lélekkel emlékezünk történelmünk meghatározó elemeire, sorsfordító történéseire – kezdte beszédét Dódity Gabriella, miután az emlékezők elénekelték a Himnuszt, a 301. sz. Kazinczy Ferenc Cserkészcsapat félárbocra eresztette a nemzeti lobogót, majd Gál Éva elszavalta Juhász Gyula: Testamentom című versét.
Dódity Gabriella beszédében arra is kitért, hogy a magyar országgyűlés gyógyírt adva az 1920-as sebre, 2010-ben olyan jogszabályt alkotott, amely nem más, mint a nemzeti összetartozás melletti őszinte tanúságtétel. A törvény a magyarság egyik legnagyobb tragédiájaként aposztrofálja a trianoni békediktátumot.
– Itt vagyunk együtt, de ne feledjük, feladatunk is van a mai nappal. Küldetésünk lett, és nem csak azért, mert azt törvénybe foglalták. Minden igaz magyar embernek feladata, így nekünk is kötelességünk, hogy az összetartozás erősítésén munkálkodjunk. Harcot, véres verítéket nem sajnálva, csaták elől meg nem futamodva kell az összetartozni nem akarókat is zászlónk köré hívnunk. Bármennyire is dúl a harc a szívünkben és ordít a lelkünk közben, ezt kell tennünk. Nincs más lehetőségünk, csak így tudjuk óvni és megőrizni a magyarságot. Csak ezen az úton járva nyílik lehetőségünk keresztény, szabad és büszke Magyarországot örökül hagynunk utódainknak – hangzott el a megemlékezésen, amelynek végén dr. György István és dr. Tarnai Richárd kormánymegbízottak, a Kispesti Társaskör Egyesület, a Fidesz, a KDNP, a Wekerlei Polgári Egyesület és az egybegyűltek elhelyezték az emlékezés virágait az Országzászlónál. Végül együtt elénekelték a Szózatot, valamint a Székely Himnuszt.
[GALÉRIA-1]
Kérem tekintse meg a rendezvényről készült galériánkat
