Bizonyára sokakban felmerül a kérdés, hogy ha az előrejelzésekben az szerepel, hogy egy adott tájegységen zápor várható, akkor miért maradt szárazon a kertünk? Erre viszonylag egyszerű a válasz, csak meg kell értenünk, hogy mit is jelent az, hogy eső, zápor, zivatar, és mi a különbség ezek között. Az idokep.hu cikkében összefoglalták a lényeget.
Az egyik legfontosabb különbség az eső és a zápor között, hogy különböző felhőtípusokból hullik. Míg az eső nagyobb területet érinthet, addig a zápor lokális csapadék. Ez azt jelenti, hogy ebben az esetben – ha kialakul egy záport hozó felhő -, akkor az csak néhány négyzetkilométert fed le, és a továbbhaladása során is csak pár kilométeres sávban hullik belőle csapadék. Ezen felhők, melyek a záporokat okozzák, néhány kilométertől pár 10 kilométerig terjedő vonal mentén mozognak. Tehát egy keskeny, viszonylag rövid sávot érintenek. Egy térségben több ilyen is kialakulhat, de ebből kifolyólag logikusan következik az is, hogy minden települést ez nem érint. Míg az egyik településen egy kiadós locsolást okoz, addig a szomszédos település földjei szárazak maradnak, de akár egy településen belül is jelentkezhet ez az eltérés a lakott terület két fele között.
Tehát elsősorban nyáron – amikor a csapadék főként záporok formájában érkezik -, figyelembe kell vennie mindenkinek azt az alapvető meteorológiai tulajdonságát, hogy lokális jellegű a csapadékhullás. Ezért az előrejelzések is csak adott térségre tudják megadni – amennyiben adottak a légköri feltételek -, hogy az ország mely részein alakulhatnak ki záporok.
A fentiek alapján tehát nehéz, és nem is lehet több napra pontosan megmondani például egy szabadtéri rendezvény esetén, hogy az adott helyszínen az adott nap adott időpontjában kialakul-e zápor, vagy az a zápor pár kilométerrel arrébb halad-e el a rendezvényt teljesen kikerülve. De a mezőgazdászoknak is bosszúságot okoz, ha mindig a települést öntözik meg ezek a felhők, még a határban lévő földeket állandóan szárazon hagyják.
A zivatar nem más, mint egy továbbfejlődött zápor, melyhez elektromos jelenség, villámlás társul. A villámokat kísérő hangjelenség a dörgés. Viszont, ha csapadék még nem hullik, de halljuk a dörgést, akkor száraz zivatarról beszélünk.
Este, éjjel a villámok fényei nagyon messziről is látszanak, akár 100 km-es távolságról is, de amíg a dörgést nem halljuk, addig nincs száraz zivatar. A dörgés adott környezeti viszonyoktól függően – hogy mennyire száraz, vagy nedves a levegő, milyen a hőmérséklete, nagyváros zaja, stb. – maximum 10-15 km-es távolságból hallható.
Forrás és fotó: idokep.hu
