A kerületi lakosokat leginkább a közterületek, az utak állapota, a helyi egészségügyi ellátás színvonala, a játszóterek vagy kutyafuttatók minősége és a közbiztonság foglalkoztatja leginkább, a kerület vagyongazdálkodásáról kevesebben gondolkoznak. A kispestiek számára kevésbé érdekes a vagyongazdálkodási téma, így az ezzel kapcsolatos hírek is elenyészőek. Pedig ugyanúgy, mint egy család életében, egy kerület mindennapjaiban is meghatározó, hogy a kerület vezetése hogyan bánik a rá bízott közpénzzel, milyen struktúrában működteti a városrészt, szem előtt tartja-e a működés során a gazdaságossági szempontokat. Fontos, hogy megvizsgálja-e a rendelkezésre álló intézményi és céges rendszert abból a szempontból, vannak-e párhuzamosságok, illetve gondolkozik-e azon, hogyan lehetne a működést, a fenntartást és a feladatellátást a lehető legolcsóbbá tenni, természetesen az elvárt magas színvonal megtartása mellett.
Hét éves javaslat
Hét évvel ezelőtt meglehetősen botrányos információk láttak napvilágot Kispest kapcsán, amelyek okán felmerült az is, vajon ésszerűen és takarékosan működik-e a kerület. Akkor egy teljes, a gazdasági és vagyonkezelői cég-és intézményhálózat átszervezésére tett javaslatot a polgári oldal, amelynek része volt, hogy az akkor javarészt a garázsok működtetésével és egyes uniós pályázati forrásból meg valósított fejlesztések kezelésével foglalkozó Kispest Kft-be szervezzék át a különféle munkákat, és az egyes divíziók élére válasszanak új vezetőt. A javaslat megszüntette volna a párhuzamosságokat, a kesze-kusza hatásköröket, egyszerűbbé, átláthatóbbá és számon kérhetőbbé tette volna a rendszert. A javaslatcsomag megszüntette volna a sok kétes hírrel övezett vagyonkezelő intézményt, a VAMÜSZ-t, és ezzel együtt a számos kritikával illetett, javarészt egy bizonyos cégkörnek kiszervezett felújítási munkákat is a Kispest Kft-re bízta volna.
Nem támogatták
A javaslatcsomagot hét évvel ezelőtt nem támogatta a baloldali városvezetés, helyette megszüntették a VAMÜSZ-t, és a vezetőjével együtt a feladatokat áttelepítették a javarészt az óvodák, bölcsődék dolgozóinak bérével foglalkozó Gazdasági Ellátó Szervezetbe (GESZ), így tulajdonképpen a közvélemény könnyen hihette azt, hogy megszűnt valami, miközben csak átköltözött és átöltözött. Még a vezető is maradt, annak ellenére, hogy emlékezetes botrány is kötődött a nevéhez: a Százszorszép Óvoda felújításakor például elszámoltak 11 db gáztűzhelyet, de az óvodában ki volt kötve a gáz, a gyerekintézmény felújítására pedig 180 millió forintot fizettek ki többek között új kerítéselemekre, azok mázolására, de a helyszínen az óvoda több évtizedes kerítése látható.
Mégis elindult az átalakítás
Nemrégiben azonban az önkormányzat mégis nekilátott a terület átalakításához, igaz, több éves késlekedéssel. Új vagyongazdálkodásért felelős alpolgármestere lett a kerületnek, és Ternyák András szinte pontról pontra ugyanazt a struktúrát építi fel, amelyet hét évvel ezelőtt nem vettek figyelembe. A Kispest Kft-hez kerültek az önkormányzati intézményeket, lakásokat és üzlethelyiségeket érintő felújítási és karbantartási feladatok, így létrejött az a központ, amely az önkormányzat vagyongazdálkodásáért felel. Nekiláttak áttekinteni az önkormányzati ingatlanállományt, ennek során előkerült jó néhány üres lakás, és 42 üzlethelyiség is. Az is kiderült, a 157 db nem lakás célját szolgáló, tehát üzleti helyiségből 47 üres, köztük számos használhatatlan állapotú volt, ezért az egészen biztos, hogy a vagyongazdálkodás tekintetében a sürgős szemléletformálás időszerű volt.
Első eredmények
Ugyan sem az átszervezés, sem az átállás nem zökkenőmentes, az viszont már most látható, hogy lesznek, hiszen már most vannak kézzelfogható eredmények. Számos munkát igyekeznek házon belüli erőforrásokkal megoldani, így már anyagi hozadéka is van az új felállásnak: a nyári intézményi karbantartásokat a korábbi, nagyságrendileg 200 millió forintba kerülő munkákat mintegy 80 millió forintból elvégezte a Kispest Kft. Vélhetően véget vet az átszervezés azon rossz gyakorlatnak is, amire korábban már felhívta lapunk is a figyelmet. Feltűnt ugyanis, hogy a karbantartási, felújítási munkák tekintetében rengeteg 200.000 Ft alatti számla lett kifizetve különféle feladatokra. Volt köztük mosogató sziloplasztozása, óvodai csoport festése, lapostető takarítása, galambtüskék elhelyezése.
Hosszú távon siker lehet
Ugyan a kispestiek számára kevésbé érdekes a téma, pedig egy város működtetésének az alapját az adja, mire mennyi jut. Ha pedig a működtetés során nem ésszerű és nem gazdaságos az a struktúra, amelyben a feladatokat szervezik és ellátják, az bizony azt jelenti, hogy sok felesleges pénz folyik el az ésszerűtlen gazdálkodás mentén. És sokszor nemcsak a pénzben, hanem a ráfordított energiában is mérhető egy rossz rendszerben a plusz, ami elfolyik: átgondolt munkaszervezéssel nemcsak pénz, hanem energia és idő is megtakarítható.
